Szép lassan, de csak sikerült meghozni:, habár még mindig nem vagyok vele teljesen elégedett.. de nem akartam tovább húzni, jó olvasást :)
7. rész: Mozi
A tegnap esti buli után mindketten kivoltunk a bátyámmal, de ahogy csak tudunk siettünk összepakolni még mielőtt a szüleink haza jönnének. Szerencsére Josh-nak tudomása sincs arról, hogy a 4 mexikói srác itt volt a partin és remélem nem is fogja.
Miután a ház újra normálisnak tűnt (azért túlzásba esni se akartunk, még a végén feltűnik nekik) nem csináltam sok mindent. Lementem a pincébe és folytattam a festményem a maradék időmben a randi előtt, aztán egy órával előtte (biztos ami biztos) neki álltam készülődni.
- Hova, hova húgi? - bukkant elő a bátyám feje a szobám ajtajában. Király, ez kellett még, így se tudom hogy hol áll a fejem.
- Egy baráttal moziba - vontam vállat, igyekeztem normálisan viselkedni miközben kerestem a sapkámat - Neked nem kéne már Ronnie-nál lenned? - kérdeztem irritálva.
- Mindjárt indulok, de gondoltam előtte benézek - ugrott rá az ágyamra - Szóóóval.. fogadok hogy Austin hívott randira - kacsintott.
- Nem Austin és nem randi - forgattam a szemem. Neki nem kell tudnia, hogy randi, azt meg főleg nem hogy kivel - Kihúzhatnál - bámultam egyre idegesebben, majd felállt és védekező pozícióba tette a kezeit.
- Jól van már! Nem tudtam, hogy megjött.. - mormolta mielőtt kiment. Nem volt vele kedvem vitatkozni így inkább ráhagytam. Megtaláltam a sapkám, egy utolsó pillantás a tükörbe, telefon és kulcsom a zsebemben, minden renden van. Már csak Josh-t kéne elintéznem innen mielőtt Vic megjelenik. Nem mintha nekem baj lenne ha megtudná, de nem akarom hogy esetleg direkt piszkálja emiatt Vic-et... sejtelmem sincs hogy reagálna.
- Na oké, ha kellek Ron-nál vagyok, csá - hallottam az ajtó csapódást, ezt követően egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el a számat. Legalább egyedül vagyok a házban amíg Vic nem jön. De nem kellett sokat várnom, meghallottam ahogy az autó leparkol a ház előtt. Biztonság kedvéért megnéztem, hogy minden rendben van-e a házban: tv, gáz és a villanyok lekapcsolva stb, aztán kiléptem a bejárati ajtón és kulcsra zártam az.
- Szia! - integettem mosolygósan ahogy beültem az anyósülésre. Most is nagyon jól festett, egy Asking Alexandria póló, rengeteg karkötő a bal karján, plusz a szokásos sötét színű csőfarmer és Vans cipők.
- Szia, nagyon csinos vagy - mért végig elámulva, amivel elérte, hogy az arcom eperszínűvé változzon.
- Te is jól nézel ki - mosolyogtam rá majd elindította a kocsit. A rádióban elindult valami szar szám ami látszólag Vic-nek sem tetszett így gondoltam előrenyúlók és megváltoztatom a csatornát. Már is enyhült mindkettőn arckifejezése amikor feladtam és kinyomtam. Semmi hallgatható nem ment, tényleg semmi.
- Nem tudom, hogy az emberek hogy tudnak ilyen zenét hallgatni ami az előbb ment... van a kocsiban CD-d? - kérdeztem reménykedve.
- Van, nyisd le az előtted lévő izét és válogass nyugodtan.. különben én se, de héj, legalább nekünk megmarad a punk rock - mosolygott, de a tekintetét nem vette le az útról. Jobb is, nem akartam meghalni.
Neki álltam turkálni, jó sok CD-je van. Először egy Rise Against akadt a szemem elé, de nem volt meg hozzá a hangulatom úgyhogy vissza. Pantera.. áá nem. Hall And Oates.. akaratlanul is felkuncogtam amire rám pillantott.
- Mi olyan vicces? - nézett kissé feszülten.
- Hall And Oates.. tényleg? - tartottam fel a tokját felvont szemöldökkel.
- Miért? Klasszikus! - mondta védekezően. Megint kitört belőlem a nevetés és ő is elmosolyodott.
- Ooké - forgattam a szemem majd inkább tovább keresgéltem, bár tudtam hogy úgy is mindjárt megérkezünk. Találtam egy érdekeset, a CD borítója mindössze egy darab papír volt. Pierce The Veil.. róluk nem is hallottam, gondoltam miért ne, beraktam a lejátszóba.
- Itt vagyunk - szólalt meg mielőtt elindítottam volna Vic és beparkolt egy üres helyre - Na mit találtál? - kérdezte játékosan.
- Pierce The Veil, nem ismerem őket, de ők remélem nem valami "klasszikusak" - Hall And Oates-re utaló pillantásokkal néztem rá miközben leállította a motort - majd meghallgatom visszafelé.
- Nem olyan jók, hagyd csak - próbált lebeszélni róla ahogy szállt ki a kocsiból.
- Most már kíváncsi vagyok - követtem őt a mozi épületébe. Az arckifejezését nézve nagyon gondolkozott, úgyhogy az ujjaim becsúsztattam az övéi közé amivel elértem hogy lenézzen az összekulcsolt kezünkre majd lágyan elmosolyodott.
Kértünk két jegyet valami új akciófilmre aminek igazából nem is figyeltem a címére, mert miközben Vic fizette a jegyeket a szemeim kiszúrták a büfét.
- Vic, Vic! Veszünk gumicukrot? - ráztam meg a felkarját izgatottan.
- Tessék? - kapta fel a fejét. Ahj, nem is figyelt.
- Gumicukor! - mutogattam a büfé felé mint egy 8 éves gyerek. Kövezzetek meg, imádom a gumicukrot. Szórakozottan cikázott a tekintete köztem és a büfé között - Ne röhögj!
- Úgy viselkedsz, mint egy hiperaktív kisgyerek - nevetett ahogy átvette a jegyárustól a jegyeinket, én pedig a szemeimet forgattam - De veszünk - mosolyodtam el.
- Helló, mit kértek? - jelent meg a pult másik oldalán egy korunkbeli lány. A mi sulinkba jár, talán ismerem is, de csak azért se ugrik be hogy hívják.
- Szia, olyan kígyós gumicukrot és Haribo-t - válaszoltam, mivel Vic rám várt.
- Rendben, még valamit? - pötyögte be az árat a pénztárgépbe.
- Egy kis adag popcorn-t és egy fél literes colát - mondta Vic majd a lány azt is beírta, fizettünk és bementünk.
- Ha hazaértünk esküszöm hogy kifizetem neked a gumimacikat, mindent te fizettél - pillantottam rá ahogy leültünk a leghátulra szóval senki se zavar minket.
- Dehogy is, én hívtalak randira , én fizetek - mosolygott rám miközben én nagyban a Haribo-s zacskóval bajlódtam.
- Ettől még kifogo...- lettem félbeszakítva két ismerős hangtól.
- Aus, hagyjál!- kuncogott Amanda a bejárati ajtó felől majd megjelent mögötte Austin aki valószínűleg csikizte befelé jövet.
- Fordulj el és tegyél úgy mintha nem vetted volna észre - suttogtam Vic-nek. Nem mintha bármi bajom lenne azzal hogy a legjobb barátom randizik, de miért pont ugyanakkor és ugyanott ahol én? Szeretek vele lógni, ez nem kérdés, csak randin inkább kettesben lennék Vic-cel.
- Akkor ne mondd azt, hogy Superman jobb mint Batman! - gyerekeskedett Austin, majd nagy csend lett (mármint ők elkussoltak) - Nikki?
- Bazdmeg - mormogtam az orrom alatt majd felé néztem - Austin, ti itt? - tettetett meglepődés, kár hogy elég béna vagyok ha színészkedésről van szó.
- Ugyanezt kérdezhetném, helló Vic- mosolygott rá Austin és Vic visszaintett neki.
- Tegnap hallottad hogy ezt beszéljük - néztem rá gyanúsítva.
- Jaaaj akartam mondani, hogy Amandát elhívtam a moziba, de szinte visszarohantál a házba, a zene alatt meg nem volt lehetőségem - túrt bele a hajába Aus majd találkozott a tekintetünk. Minden erőmmel azon voltam hogy olyan diszkrét pillantást produkáljak amitől veszi az adást hogy egyedül akarok maradni Vic-cel.
- Na mi megyünk is, mindjárt kezdődik a film, jó szórakozást - köszönt el tőlünk Austin, amire felsóhajtottam.
- Nektek is - szóltam utána majd Vic felé fordultam aki láthatóan vigyorgott rám.
- Mi az? - összezavarodtam ettől a nézéstől de az ő vigyora csak szélesebb lett.
- Semmi - mosolygott továbbra is, majd a fények lementek és a film megkezdődött.
Akármennyire is próbáltam figyelni az eseményekre, nem ment. A szemem sarkából végig őt figyeltem (miközben ettem a gumimacikat), bár talán őt érdekelte a film.. vagy csak úgy csinált, nem tudom de a film közepén már végleg meguntam.
- Vic - böktem meg, amire bólintással jelzett, hogy folytassam - Unatkozok - hajtottam a vállára a fejem majd kis idő elteltével éreztem ahogy magához karol.
- Kérsz gumicukrot? - nyújtottam neki a zacskót amire halkan felnevetett.
- Nem köszi - rázta meg a fejét majd nyomott egy váratlan puszit a homlokomra én pedig visszafeküdtem a kényelmesnek bizonyult vállára.
Mivel a film nagyon nem érdekelt (és nem is tudtam így koncentrálni), behunytam a szemem és élveztem azt a biztonságérzetet amit a karjai nyújtottak. Elkezdtem gondolkozni és eszembe jutott hogy milyen büszke is lehetek magamra. Nem rég még az " ismeretlen osztálytársak" voltunk, most már valami több de még én sem tudom pontosan mik.
- Hé, Nikki vége van a filmnek - simogatta a derekam Vic. Kinyitottam a szemeim és rájöttem hogy igaza van. Nem aludtam el, de már bóbiskoltam szóval jó hogy felkeltett.
- Uhh sajnálom - éreztem magam egy kicsit kényelmetlenül ahogy felegyenesedtem a válláról.
- Nem baj, én választottam rossz filmet..
- Ettől függetlenül én élveztem - mosolyogtam rá, próbáltam menteni a helyzetet és szerencsére sikerült.
- És látom elfogyott a gumicukor is - vigyorodott el ahogy kisétáltunk az épületből - Nem hagytál nekem!
- Mit akarsz öklendezzem vissza? - hülyéskedtem, de ő bólogatott - Ne szórakozz!
- Dehogy - nevetett majd mintha eszébe jutott volna valami, felcsillantak a szemei - viszont van valami ami elfeledtetné a gumicukrot.
- És mi az? - léptem hozzá egy kicsit közelebb, de sajnos rá kellett jönnöm hogy nem ugyanarra gondoltunk.
- Gyere - fogta meg a kezem majd sietősen vezetni kezdett a kocsinak ellenkező irányába.
- Hova megyünk? - kérdeztem kíváncsian.
- Majd meglátod - húzott továbbra is és mivel nem tudtam merre megyünk, azzal voltam elfoglalva hogy milyen jó érzés amikor fogja a kezem.
Lassan közeledtünk San diego-i tengerparthoz, ami ilyenkor már elég kihalt. Jaaj értem!
- Szóval tengerpart, hm? - kérdeztem miután a homokhoz érve lelassítottunk, de a kezem még mindig nem engedte el.
- Ha csak nem félsz - a nézéséről és a hangsúlyáról lerítt, hogy kihívást kezdeményezett. Amikor közelebb értünk a vízhez, lerúgta a cipőt és az értékeit beléjük rejtette. Hirtelen a félénk kis mexikói srácból milyen veszélyvágyó, laza fiú lett. Idáig is kedveltem, de ez az oldala még jobban megszerettette velem.
- Én? Ugyan már - leutánoztam őt majd amikor felegyenesedtem volna két kezet éreztem a derekamon - Tegyél le! - próbáltam kiszabadulni a karjaiból, de lehetetlennek tűnt. Ahhoz képest, hogy alacsony, nagyon is erős. És a karjai? Nem hittem volna hogy hosszú ujjú pulcsi nélkül simán pólóban ilyen jól néz ki!
- Ahogy akarod! - vigyorgott majd beledobott a vízbe amikor már a derekáig ért.
- Ezt még visszakapod! - fenyegettem játékosan majd megkezdődött a csata. Egy jó darabig csak fröcsköltük egymás aztán azon kaptam észbe, hogy a sok nevetéstől mindketten kifulladtunk. Mosolyogva egymás szemébe bámultunk ahogy próbáltuk visszanyerni a levegőt, de nem bírtam megállni. Odasiettem hozzá, beletúrtam hosszú, vizes hajába és megcsókoltam. A reakciója az volt, hogy visszacsókolt és egyik kezét a derekamon pihentette, míg a másikkal az arcom simogatta, és hazudnék ha azt mondanám nem indított be amikor ő kezdeményezte a nyelves csókot.
Sokáig csak álltunk a vízben, átázott ruhákban, csukott szemekkel (én legalábbis), néha-néha megszakítva a hosszú és szenvedélyes csókolózást, levegőt azért még kell vennünk. Váratlanul az ajkai lecsatlakoztak az enyémről és a homlokainkat egymásnak támasztotta.
- Szerintem ideje kimennünk, kezd hideg lenni.. a kocsiban van törülköző - mondta kifogyva a levegőből majd miután bólintottam kéz a kézben kisétáltunk a vízből.
- Oké - leheltem ki nehezen majd kicsászkáltunk a partra. Megfogtuk a cipőinket és mivel vizes és csupa homok volt a talpunk, a kezünkben vittünk őket amíg a kocsiig nem értünk. Egy szót nem szóltunk egymáshoz, csak egy sima "köszi"-t nyögtem ki amikor odaadott törülközőt. Felhúztam a cipőim, elraktam a dolgaim plusz egy törülközőt magam alá tettem, míg egy másikat magam köré tekertem. Visszaültünk az autóba majd bekapcsoltam a CD lejátszót és eszembe jutott, hogy volt egy banda akiket meg akartam hallgatni így beraktam a CD-t.
Were you honest when you said,
"I could never leave your bed"
Wake me up and let me know you're alive
And will you fall in love again?
Is the scent slowly spreading?
I've been answering machines all night..
Egyből felismertem a számot és a hangot is. Kérdőn néztem Vic-re aki az utat figyelte az alsó ajkát harapdálva.
- Várj, had találjam ki: Tony, Jaime, Mike és te? - tippeltem arra hogy kik vannak a bandába és bár nem valami érthetően mondtam, ő bólogatott - Király! Ha koncertezni fogtok feltétlenül megyek! - vigyorogtam izgatottan.
- Ott még nem tartunk.. mármint sokat kell gyakorolnunk meg ilyenek - magyarázta elpirulva ahogy válogattam a számok közül, majd véletlenszerűen megálltam.
Well, you know that I'm cold
Black on constellations gold
And you know that your soul's
Black top under lacing won't let it go
It was all for you, all for you and more
She won't chase him anymore..
- Akkor gyakoroljatok gyorsan, hallani akarlak titeket élőben - mosolyogtam rá a szám végén, amitől látszólag ellazult. Tetszettek a dalaik, legalábbis amiket hallottam tőlük, az én stílusom.
- Ha gondolod kedden próbálunk, gyere át és nézd meg - ajánlotta fel miközben megérkeztünk a házamhoz.
- Kíváncsi vagyok rátok élőben is - néztem ahogy egész ügyesen beparkolt. Én még nem szereztem meg a jogosítványomat de terveztem, hogy a jövőben igen.
- Na itt vagyunk - dőlt hátra félénken a gázpedált tanulmányozva, amikor ez az oldala jött ki belőle akkor inkább elkerülte a tekintetem.
Gondoltam miért ne, közelebb másztam egy kicsit és hosszasan megcsókoltam majd amikor egy cuppanással elváltak az ajkaink mosolyogva a szemébe néztem.
- Ezek szerint nem vagy mérges a vizes ruhák miatt - vigyorgott, de csak poénból hozta fel.
- Ezek szerint nem haragszol a gumimacik miatt - az arckifejezésem passzolhatott az övéhez majd előrehajolt és egy rövid puszit nyomott a számra.
- Suliban találkozunk - másztam ki az autóból majd a besiettem a házba. Apa a nappaliban tévézett, anya pedig a konyhában ügyködött valamit és én ki is használtam, hogy el vannak foglalva. Felsettenkedtem a szobámba összekapkodtam pár cuccot és gyorsan lezuhanyoztam, ezt követően pedig iránya földszint.
- Kicsim, te itthon vagy? - lepődött meg anya amikor a hűtőhöz mentem valami ital reményében.
- Elszundítottam a pincében - hazudtam fél vállról. Lehet, hogy nem voltam valami jó színész, de egy ilyen egyszerű jelenetet produkálni még tudtam.
Örülök, hogy elhitte, nem állt szándékomban elmesélni nekik semmit... még.
Sziaa! :D
VálaszTörlésÚristen. Imádtam. Nagyon. :D
Annyira aranyosak Vic-el, hogy arra nincs kifejezés és az a randi mindenképp irigylésre méltó volt :)
Olyan izgalmasan írod le... :D
Már megint izgulhatok a következő rész miatt (és, hogy mit szól majd Josh :D)
Szóvaaal... szuper vagy :)
Puszii <3
Sziia!
TörlésJaj, nagyon szépen köszönöm!!:D
Igen, én is szívesen lennék egy ilyen randin :)
Tényleg? Örülök :))
Hehe, annak is eljön majd az ideje :)
Köszönöm!! :))
Puszi! <3
Szia! Júúúj nagyon tetszett! A készüléstől kezdve a gumimacikon át, és a tengerpartról hazatérésig minden egyes jelenetét imádtam. Csak úgy ittam a szavakat! Már nagyon várom a következő részt :)
VálaszTörlésPuszi Adrius<3
Szia!
TörlésKöszönöm!!:D
Bevallom kicsit aggódtam.. de most megnyugodtam:)
Puszi!! <3